Leleplezték: Hatalmas trükk van a KSH számításában – Így jön ki a 370 ezres átlagkereset

Hazudnak rendületlenül.

December 4-én nyújtott be közérdekű adatigénylést Központi Statisztikai Hivatalhoz Székely Sándor független parlamenti képviselő, hogy megtudja, mekkora a különbség a hivatal által közzétett adatok és a valós magyarországi átlagbér között.

A KSH hivatalos válaszleveléből kiderült:

1,7 millió magyarországi dolgozó adataival egyáltalán nem számol a hivatal, amikor kiadja havi adatait az átlagbérről.

A KSH 2019. január vonatkozási időszaktól új adatforrásra támaszkodva publikálja a keresetstatisztikai információkat.

2019-től a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja.

Magyarországon 1999 óta a keresetstatisztikai adatközlés a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokra, a költségvetési intézmények teljes körére és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkozik.

E folytonosság megőrzése érdekében a KSH a jövőben is folytatja az erre a körre vonatkozó adatközléseit. Ez több hatályos – a KSH kereseti adatára vonatkozó – jogszabályi hivatkozásnak is megfelel”

– írta válaszában a KSH.

Magyarán, a statisztikai hivatal, melynek feladata a minél hitelesebb adatok közlése lenne, az átlagbér kiszámításához egy szűkített mintát vesz alapul – vagyis a társadalom egy jelentős részének keresetével nem számol.

Székely szerint ez azt jelenti, hogy a valós nettó átlagbér inkább valahol

170.000 forint

körül lehet, ami még régiós összehasonlításban is szánalmas adat.

„Számításaim alapján a bruttó hazai átlagbér nincs 280.000 forint, tehát jó ha a 170.000 nettót hazavihetnek a bérből és fizetésből élők, tehát ennyi Magyarországon az átlagbér.

531 Euro, ami az unió legalacsonyabb bére.”

– fogalmazott a képviselő, aki az ATV szerda reggeli műsorában is beszélt a témáról:


.