Gábor György: Orbán a saját nevetséges tudatlanságáról tett tanúbizonyságot

Kínos.

Sokan Orbán rettentő képmutatását és szemforgatását emlegetik annak apropóján, hogy miniszterelnökünk térden állva együtt imádkozott a nemzetközi hírű prédikátorral, motivációs trénerrel, a lábak és karok nélkül született Nick Vujiciccal, majd az erről készült fotót Facebook-oldalán “Soli Deo gloria” (Egyedül Istené a dicsőség) címmel megosztotta.

Én nem képmutatást és szemforgatást látok a fentiekben, hanem a nevetséges és árulkodó tudatlanságot.

A soli Deo gloria és a további négy sola a római katolikus egyház tanításával szemben a reformáció legfontosabb teológiai hittételét foglalja össze.

A soli Deo gloria röviden azt fejezi ki, hogy a szenteket, Máriát, a pápát, vagy épp a katolikusok által szent ereklyeként tisztelt emberi maradványokat nem szabad dicsőíteni és a kultusz részévé tenni: egyedül Istent illeti a dicsőség, mivel a megváltás kizárólag Isten műve.

Mindezt csak azért írom, mert Orbán idén is részt vett a Szent Jobb körmeneten (ereklye contra soli Deo gloria), s arról is szent áhítattal posztolta tengermély hite által megvilágított lelkületének és erkölcsi erejének szavakba és ércnél maradandóbb Facebook-posztba kívánkozó időtlen gyöngyszemét: “Idvez légy, boldog Szent István király, te népednek nemes reménysége.”

Most akkor Szent Jobb vagy soli Deo gloria. El kéne dönteni.

Vagyis – hogy érthető legyek – az alternatíva az alábbi: a katolikus Semjén vagy a református Balog.

Hogyan is írta Kierkegaard Vagy-vagy c. főművében? “Mindkettőt meg fogod bánni.”

Gábor György