Kiderült: Az MKB is kezelte az orosz elit mosott pénzét

Több mint 24 millió dollár (hozzávetőlegesen hétmilliárd forintnak megfelelő összeg) folyt át a MKB Bankon abból a több mint húszmilliárdból, amelyet a Laundromat művésznéven ismert hatalmas pénzmosási akció során mosott tisztára az orosz gazdasági-politikai elit – szúrta ki a Nyugati Fény abban a tényfeltáró cikkben, amelyet az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű újságíró szervezet írt az ügyről.

Ezzel az MKB magának tudhatja a kétes dicsőséget, hogy szerepel aközött az 50 bankcsalád között, amely a legtöbb kezelte az enyhén szólva nem makulátlan ragyogású orosz dollármilliárdokból. Az MKB révén Magyarországon több mocskos orosz pénz folyt át, mint a környező államokon összesen, hogy aztán végül 12 cégnél landoljon. E cégek közül négy Magyarországon is van bejegyezve.

Az ügyet a héten először az Index szellőztette meg, de cikkében a portál csak „magyar bankokat” említ. Ehhez képest az OCCRP anyagában szerepel egy lista, amelynek a tanúsága szerint a Magyarországra vándorló pénz csaknem egészét, 24 143 940 dollárt az MKB kezelte.

Az MKB-t 2014-ben a magyar állam 17 milliárd forintért megvette az addigi tulajdonos BayernLB-től. Az állam tavaly eladta, az új tulajdonosai 2019-ben tőzsdére vinnék a pénzintézetet.

A mosoda

Akarva-akaratlanul, de az MKB hatalmas pénzmosási akcióba keveredett bele a 24 millió dollárral. A csak Laundromat (Mosoda) művésznéven ismert pénzügyi machináció 2011 januárjától 2014 októberig tartott. Összesen 20,8 milliárd dollárt mosott tisztára az orosz gazdasági és politikai elit Moldovában, de ez csak annyi, amennyinek az útját követni lehet, és lehet, a valódi összeg 80 milliárd körül van. Számítások szerint a Laundromatban 500 orosz oligarcha, bank- és titkosszolgálati ember volt benne. Tucatjával fizették le a moldáv bírókat és törvényszéki végrehajtókat.

A pénzmosási akció forgatókönyve úgy nézett ki, hogy alapítottak összesen 21, csak papíron létező céget, amelyeket Nagy-Britanniában, Cipruson vagy Új-Zélandon jegyeztek be. Azt, hogy a tulajdonosok kicsodák, jótékony homályban hagyták. Az egyik ilyen fantomcég aztán egyszer csak kötött egy kölcsönszerződést egy másik fantomcéggel, a kölcsönért – alkalmanként többnyire 100-200, de néha 500 millió dollárért – pedig egy harmadik, többnyire orosz tulajdonban lévő cég előzékenyen kezességet vállalt. (A lényeg az utóbbival kapcsolatban csak az volt, hogy a kezességvállalásba beszálljon egy moldáv állampolgár is.) A kölcsönt adó fantomcég átutalta a pénzt, az a fantomcég viszont, amely a kölcsönt kapta, viszont előbb-utóbb csődöt jelentett, arra hivatkozva, hogy nem tudja kifizetni az adósságát.

Eddig a pontig minden papíron zajlott. Fantomcégek kötöttek hamis szerződést, pénzt pedig valójában senki nem utalt senkinek.

Mivel azonban a kezességvállalásba minden esetben bevontak egy-egy moldáv állampolgárt, az ügyet Moldovában vitték a törvény elé. Ekkor lépett színre a megvesztegetett moldáv bíró, aki igazolta az adósságot és fizetésre szólította fel a kezességet vállaló orosz céget, amely készségesen utalta is az immár valódi százmilliókat a a Moldindconbank nevű helyi bankba, a szintén zsebben lévő törvényszéki végrehajtó által kijelölt számlára. A Moldindconbankból nyolcmilliárd, a bíróságon patyolattisztának nyilvánított dollárt vehettek fel azok a kölcsönt adó fantomcégek, amelyek itt nyitottak számlát, csaknem 13 milliárdot azonban a lettországi Trasta Komercbankában nyitott számlákra küldtek Moldáviából. „Nyilvánvalóan lopott vagy alvilági pénzről van szó” – mondta a Guardiannek egy, az ügyben indult nyomozáshoz közel álló forrás.

Egy bank leégett a világ előtt

A Trasta Komercbanka szerepének azért volt jelentősége, mert a lettországi számla biztonságot jelentett. Ha a pénz már az Európai Unión belül van, a többi tagállam bankjai kevéssé néznek utána az eredetének. A Laundromat feltevése helytállónak bizonyult. Az, hogy a pénz honnan származik, senkit nem érdekelt, akik pedig felvették, bőkezűen szórták. Az OCCRP szerint megtörtént, hogy 2013-ban tisztára mosott orosz pénzből fizették ki az amerikai rockzenekar, a Red Jumpsuit Apparatus fellépti díját egy szentpétervári koncert után.

Nem valószínű, hogy az RJA tudta, hogy milyen pénzt fogad el, ahogyan az MKB esetében sem arról van szó, hogy részt vett volna a pénzmosási akcióban. Ami az utóbbit illeti, az OCCRP csak azt állítja, hogy a bankon több mint 24 millió dollárnyi kétes eredetű pénz folyt át.

A Laundromat létezéséről szóló hírt egyébként 2014-ben röppentette fel először az OCCRP. Most az derült ki, hogy milyen bankokon keresztül milyen cégeknek és magánszemélyeknek jutott a tisztára mosott pénzéből.

Azt egyelőre a botrányban érintett bankok – 96 ország összesen 732 pénzintézete – közül egy sem vitatja, hogy az OCCRP valódi adatokkal állt a nyilvánosság elé. A Trasta Komercbanka eredetileg újságírói kitalációként ítélte el az egészet, de ez a szöveg csak arra volt jó, hogy 2016 tavaszán végül hatalmasat égjen a világ előtt. A bankot ugyanis ekkor bezárták, arra hivatkozva, hogy nem tud megfelelni a pénzmosás elleni törvényeknek.

A moldáv bíró kevesebbe kerül

A Laundromatban a szálak az orosz gazdasági és politikai elit legfelső köreiig érnek. A Moldindconbanknak 19 orosz pénzintézetből utalták át a 20,8 milliárd dollárt. Egyikükből 9,7 milliárdot – abból a bankból, amelynek az igazgatótanácsában ott ült Igor Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök unokatestvére.

Viorel Morarinak, a moldáv korrupcióellenes ügyészség vezetőjének a közlése szerint jelenleg 16 megvesztegetett bíró ügye van Chisinauban a törvény előtt.

Az OCCRP-vel együttműködő egyik lap, a Novaja Gazeta egyébként arról is faggatta az ügy egyik névtelenséget kérő szereplőjét, hogy az oroszoknak miért éppen Moldovára esett a választásuk a pénzmosási akcióhoz, mire az interjúalany felnevetett: „Hogy miért? Mert egy moldáv bíró kevesebbe kerül, mint egy orosz vámhivatalnok.”