Leleplezték a nagy Putyin-tervet: Kiderült, mit forral Oroszország (+videó)

Az Orbán-kormány is Afrikában matat.

Mi történt? Afrikában terjeszkednek Putyinék

Míg a nemzetközi közvélemény figyelme az ukrajnai háborúra fókuszál, addig Oroszország fokozatosan új erőteret épít Afrikában – leginkább a Száhel-övezet olyan instabil államaiban, mint Mali, Niger vagy Burkina Faso. A The Economist elemzése szerint a Kreml stratégiája világos: politikai támogatást és katonai jelenlétet nyújtanak nyersanyagokért és lojalitásért cserébe.

Kapcsolódó: FRISS: Szijjártó nagy bejelentést tett, eldőlt Magyarország jövője (+videó)

2017 óta jelen vannak az orosz zsoldosok a kontinensen

Jelezték, hogy a folyamat nem új keletű, ugyanis már 2017-ben megjelentek az orosz zsoldosok Afrikában, amikor a hírhedt Wagner-csoport tevékenykedni kezdett a kontinensen. A félhivatalos milícia autoriter vezetőket védett, lázadások leverésében segédkezett, és cserébe bányászati jogokat, stratégiai előnyöket szerzett. Mali 2021-es katonai puccsa után a Wagner megerősítette jelenlétét, különösen azután, hogy a francia és ENSZ-csapatok kivonultak az országból, helyüket pedig az orosz zsoldosok vették át.

Bukott a Wagner-csoport, de van helyette más

Mint ismert, 2023-ban a Wagner-csoport széthullott, miután a szervezet vezetője, Jevgenyij Prigozsin sikertelen puccsot kísérelt meg Oroszországban, majd gyanús repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette. Az űrt ugyanakkor hamar betöltötte egy új, Kremlhez kötődő félkatonai szervezet, az „Afrika Hadtest„. Ez az alakulat jelenleg legalább öt országban aktív, és intenzív toborzásba is kezdett a kontinensen.

Új geopolitikai támaszpontokat építenek ki

Vlagyimir Putyin orosz elnök ajánlata sok afrikai vezető számára kecsegtető katonai „segítséget” jelent anélkül, hogy bármilyen emberi jogi feltételeket támasztanának. Az orosz jelenlétet elfogadó rezsimek stabilitást remélnek Moszkvától, miközben a Kreml új geopolitikai támaszpontokat épít ki, távol az európai színtértől. A lap elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Ukrajnában „tűzszünet” születik, Oroszország könnyedén átcsoportosíthatja erőit Afrikába.

Az orosz stratégiát egyelőre kevés bírálat éri Afrikában. Több ország kormánya sem ítélte el nyíltan az ukrajnai inváziót, továbbá jelezték, új diplomáciai szövetségek is kialakulnak a kontinensen. A Kreml célja egyértelmű: az afrikai jelenléttel nemcsak gazdasági és katonai előnyöket szerez Oroszország, hanem hosszú távú stratégiai pozíció is a nyugati befolyással szemben.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

The Economist (@theeconomist) által megosztott bejegyzés

A magyar kormány is Afrikában terjeszkedik, mint Oroszország

Megírtuk, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a marokkói kereskedelmi miniszterrel tárgyalt, majd a közös sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány minél szélesebb körű gazdasági kapcsolatokban érdekelt az Európai Unió és az észak-afrikai ország között, különösképpen mivel „Brüsszel történelmi hibák sorozatát követte el az elmúlt időszakban gazdaságpolitika terén” (sic!), amelynek nyomán az Európai Bizottság folyamatosan egyre inkább elszigeteli a kontinenst a világ többi részétől – vélekedett.

Szijjártó tett nagy bejelentéseket Afrikáról

A magyar külügyminiszter tájékoztatása szerint Afrika lakossága a következő öt évtizedben csaknem egymilliárd fővel fog nőni, ezért Európának egy átfogó fejlesztési stratégiát kellene kidolgoznia inkább, mert ha nem jön létre elegendő munkalehetőség helyben, akkor vagy „minden idők legsúlyosabb humanitárius válsága, vagy minden idők legsúlyosabb migrációs válsága áll elő” – feltételezte.

„És mi egyiket sem akarjuk, ezért mi az afrikai országokkal szemben kivetett vámok helyett egy átfogó, átgondolt, illegális migrációt megelőző afrikai fejlesztési stratégiát akarunk látni Brüsszelből”

– magyarázta, majd tudatta, hogy egyebek közt a vízgazdálkodás terén is együttműködnek Afrikával. Kiemelte, hogy Magyarországnak tavaly óta Marokkó az első számú kereskedelmi partnere Afrikában, 2010 óta ötszörösére nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, ennek értéke elérte mostanra a 400 millió dollárt, és már idén is több mint 20 százalékos bővülést regisztráltak – részletezte.

Üdvözölte: egyre szorosabb és egyre eredményesebb az együttműködés a digitalizáció, a védelmi ipar, a vízgazdálkodás és a magas színvonalat képviselő élelmiszeripar területén. Úgy vélekedett, Marokkóban az idei Afrikai Nemzetek Kupája, majd a 2030-as labdarúgó világbajnokság is komoly üzleti lehetőséget kínál a magyar cégek számára, erre a helyi kormány részéről is megvan a nyitottság szerinte.

Szijjártó azt is közölte, hogy

évente 165 afrikai hallgató tanulhat ösztöndíjjal Magyarországon.

Azzal zárta, hogy a két ország közti kapcsolat problémamentes, a kölcsönös tiszteletre alapul, ennek megfelelően nem avatkoznak be egymás belügyeibe.

(The Economist / pénzcentrum.hu nyomán)

Kapcsolódó:

Aggasztó hírek érkeztek: Kiszivárogtak a súlyos bizonyítékok Putyinék kegyetlen tervéről

FRISS: Szijjártó nagy bejelentést tett, eldőlt Magyarország jövője (+videó)

Nem verték nagydobra: Már a hivatalos döntés előtt egy rakás pénzt Csádban hagyhattak Orbánék

Most robbant a botrány: Titokban mozgatják meg a magyar adófizetők milliárdjait Orbánék

Valódi Hírek