Reagált a DK közleményére a Belügyminisztérium.
Valótlanul híreszteltük a „Feljelentést tesz a DK, amiért Orbánék 14 milliárdot költöttek egy használhatatlan kormányzati informatikai rendszerre” címmel közölt cikkünkben és annak címében, hogy „14 milliárdot költöttek egy használhatatlan kormányzati informatikai rendszerre”, „hiába került ez 14 milliárd forintba, gyakorlatilag használhatatlan volt”, „14 milliárd forint közpénzt szórt el egy olyan informatikai rendszerre, ami mehet a kukába”.
A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR-t olyan nagy mértékben használták, hogy a KÉR-ben a 2015. 05. 01. és 2021. 08. 31. közötti időszakban 16,56 millió darab küldemény került feldolgozásra. A KÉR-ben a postai küldeményeket, digitalizálást követően, megfelelően működő, iratkezelő rendszer érkeztető moduljával hitelesítették és továbbították a címzett szervezet részére. A címzettek a saját, a mindennapos ügyintézésük során használt iratkezelő rendszerükben érkeztették a KÉR által továbbított, immár hiteles elektronikus küldeményeket.
A KÉR-t nem kellett „kidobni”, és a KÉR megszüntetése nem kudarc, hanem egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a több milliós iratforgalmat sikerült átterelni az elektronizált, tehát lényegesen olcsóbb és hatékonyabb útra. Már az összevont digitalizálási eljárás (KÉR) is hatékonyabb és olcsóbb volt, mint a szétszórt munkahelyeken lévő digitalizálási folyamat, melynek sikeres megszüntetésével további megtakarítások jöttek létre.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Eredetileg ezzel akarták kiváltani a papír alapú ügynitézést a közigazgatásban”. A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Érdekes lenne kideríteni azt is, milyen logika mentén helyezték ki ennek az egész központját egy Budapest környéki településre”. A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „ahova külön procedúra volt kiszállítani a különböző dokumentumokat”. A valóság ezzel szemben az, hogy a küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papír alapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti mintha KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszer használhatatlan volt.
