Nemzetközi tapasztalatok alapján és szakemberekkel konzultálva állították össze.
A rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat kívánnak – fogalmazott Gyurcsány Ferenc a szombati videójában, amelyben bejelentette, hogy a legnagyobb ellenzéki pártként egy átfogó,
- 20 pontból álló
- és mintegy 3000 milliárd forintot érintő
gazdasági és szociális mentőcsomagra tesz javaslatot a Demokratikus Koalíció.
A kormány szombati 1300-1400 milliárdos csomagját nemzetközi összehasonlításban „elég szerénynek”, illetve megkésettnek nevezte.
Gyurcsány elmondta: az elmúlt napokat azzal töltötték, hogy közgazdászokkal, szakszervezetekkel, szakemberekkel konzultáltak, és ezek alapján állították össze a részleletes javaslatcsomagjukat.
Íme a videó a bejelentésről, alatta pedig elolvashatod a 20 pontot kifejtve is.
.
1. A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása. Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.
2. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják. Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt a munkát fel venni nem tudó alkalmazottak számára.
3. Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik. A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.
4. Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.
5. Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak. A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.
6. Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.
7. Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből. Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.
8. A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe. A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.
9. Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak. Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány, a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.
10. A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.
11. A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”). Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.
12. A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.
13. A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.
14. A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.
15. Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbevett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel. Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.
16. Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.
17. A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.
18. A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.
19. Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre. A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.
20. Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis-és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel.
(dkp.hu)
