A Corvinus Egyetemen működő Korrupciókutató Központ megkapargatta az elmúlt 8 év állami közbeszerzéseit – nagyon csúnya dolgokat találtak.
Az elemzők összesen 151.457 közbeszerzési szerződést dolgoztak fel a 2009-2016 közötti időszakból. A vizsgálatok során különféle szempont szerint vizsgálták, hogy az egyes kiírásoknál és szerződéseknél mekkora lehetett a korrupció kockázata – írja a 444.hu.
Kiderült például, hogy
2009-től 2015-ig csökkent a verseny a közbeszerzéseken,
vagyis kevesebben jelentkeztek, jelentkezhettek egy-egy kiírásra.
A kutatás szerint amikor uniós pénzből pályáztatott az állam, ott jellemzően kisebb volt a verseny, míg a tisztán hazai finanszírozású munkákért többen indulhattak.
2011 óta látványos az EU-s közbeszerzések esetén a nem nyilvános kiírások arányának növekedése. A nem nyilvános pályázatok aránya 2016-ban jóval magasabb volt, mint 2015-ben, ami a korrupciós kockázat növekedését jelenti.
Hogy a kutatók jó módszert találtak a túlárazott tenderek feltárására, arra közvetett bizonyíték, hogy ahol kisebb volt verseny a közbeszerzés megnyeréséért ott jellemzően nagyobb eséllyel találtak túlárazásra utaló jeleket, mint ahol valódi verseny alakulhatott ki.
Hogy pontosan mennyibe is kerülhettek a túlárazott közbeszerzések, két módszerrel vizsgálták meg: egyrészt összevetették a korrupciós kockázatot mutatott szerződések árait a hasonló, kockázatot nem jelző szerződésekkel.
Másrészt összevetették a kiíráskor megadott becsült árat, és a tényleges szerződésben rögzített ár különbségét. Az így kijött különbségeket összeadták, és ebből jött ki a
2 – 3 ezer milliárd forint közöttire tehető veszteség.
Ez a pénz az európai és a magyar adófizetők zsebéből vándorolt át a kormány kegyeltjeihez az utóbbi évek közbeszerzésein.
Oszd meg cikkünket, hogy másokhoz is eljusson a valóság!
