Megszólalt a börtönre ítélt Császy Zsolt: Ez a per ugyanígy zajlott volna le a Rákosi-rendszerben

Jogerősen három év, illetve 2 év fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a Kúria csütörtökön, a Sukoró-ügyben.

A koncepciós per áldozata, Császy Zsolt a Facebookon reagált az elképesztő ítéletre. Szó szerint idézzük a teljes posztját:

“A mai napon Kúria megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla II. fokú, a vádlottakat felmentő ítéletét, és kimondta bűnösségünket. Tisztában vagyunk vele, hogy sokak számára innentől már minden csak magyarázkodás. Ugyanakkor most és a jövőben is minden lehetséges módon rá kívánunk mutatni arra, hogy ez az ítélet a magyar igazságszolgáltatás szégyene, az eljárás a jogállam sárba tiprása.

Méltó lezárása annak a folyamatnak, amiben politikai megrendelésre készült a vád, és amelyben a politikai irányítás alá került ügyészség jelölte az eljáró bírót. Egyenes következménye annak, hogy az egész eljárás során lábbal tiporták a védekezéshez fűződő jogunkat, mind az ügyészség, mind a bíróság pártosan járt el.

Az eljárás során előbb az ügyészség által kiválasztott Szolnoki Törvényszék egy alkotmánysértő, törvénysértő, koncepciózus eljárásban börtönbüntetésre ítélt minket. A másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla éppen ellenkezőleg döntött: azt állapította meg, hogy senki nem követett el bűncselekményt, nem volt hamis értékbecslés, nem okoztunk kárt és nem is állt szándékunkban kárt okozni – sőt éppen ellenkezőleg, az állam érdekében jártunk el.

Mai döntésével a Kúria a Szolnoki Törvényszék álláspontját tette magáévá. Annak ellenére, hogy álláspontunk szerint a Szolnoki Törvényszék első fokú eljárása színlelt volt; a bíróság célja nem az igazság kiderítése, hanem a vádnak megfelelő ítélet meghozatala volt.

Ennek érdekében a bíróság

• a védelem indítványait vagy el sem bírálta, vagy indoklás nélkül utasította el,

• a bíróság a védelem által felkért igazságügyi szakértőt meg sem hallgatta,

• a bíróság tucatnyi olyan tanú vallomását vette figyelembe, akiket csak az ügyészség kérdezhetett, a védelem nem,

• az első fokú ítéletben a bíróság a tanúk vallomásait több esetben meghamisította, a tárgyaláson történteket megmásította,

• olyan „tanúk” „vallomására” hivatkozik, akiket ki sem hallgatott,

• úgy hallgatott ki tanút, hogy sem a vádlottak, sem védőik nem voltak jelen,

• mivel pedig ez sem volt elég a bűnösségünk kimondásához, egyszerűen kitalált történeteket, és ezek alapján döntött.

Mindezeket a hiányosságokat, problémákat a Szegedi Ítélőtábla csaknem 40 oldalon át helyesbítette, írta át az ellenkezőjére tavaly októberben. Ennek ellenére a Kúria most úgy látta, hogy a botrányos I. fokú eljárásban meghozott botrányos ítélet jogerőre emelkedhet, és bűnösségünk megállapítható.

Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez az első olyan eset, amikor a bíróság magát tartotta alkalmasnak arra, hogy az állam (gazdaságpolitikai) érdekét megállapítsa, a Kormány álláspontját évekkel később felülbírálja, és ez alapján bűnösséget állapítson meg. Ez rendkívül veszélyes, a jogállam kereteit szétfeszítő precedens.

Ez a per pontosan ugyanígy folyt volna le a Rákosi-rendszerben vagy a Kádár-éra hajnalán is. Mondvacsinált okokból, jogszabályoktól és iratoktól függetlenül, az ügyész által kijelölt bíró előtt, kizárólag a vádirat alapján. Bár lehetőségeink immár végképp korlátozottak, minden hazai és nemzetközi jogi lehetőséget meg fogunk ragadni arra, hogy ezt a szégyenteljes eljárást semmissé tegyük. Tartozunk ennyivel magunknak, és tartozunk ennyivel Magyarországnak is.”

Oszd meg cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!