Strasbourg kimondta: Nemzetközi jogot sért a magyar kormány

Ítéletet hirdetett kedden a strasbourgi emberjogi bíróság a magyar kormány ellen: A döntés nyomán egyértelmű, hogy a múlt kedden hozott menekültügyi szabályok szembe mennek a nemzetközi joggal – írja a 444.

Arról a törvényről van szó, ami alapján minden menedékkérőt tranzitzónába zárnak, amíg kérelmükről jogerős döntés nem születik (a kormány erről is nemzeti konzultációt akar).

A szöveget Áder János köztársasági elnök még nem írta alá. A mostani strasbourgi perben a menekülteket védő Helsinki Bizottság arra kérte a hétfőn újraválasztott köztársasági elnököt, hogy ne is tegye, hanem küldje alkotmánybírósági kontrollra.

A strasbourgi per két bangladesi férfiről szólt, akik Pakisztánon, Iránon, Törökországon, Macedónián és Szerbián keresztül jutottak el Röszkére, ahol 2015. szeptember 15-én menekültjogot kértek a magyar hatóságoktól.

Ez volt az első nap, hogy a kerítéssel hivatalosan is lezárták a déli határt és bevezették, hogy csak a zónában lehet menedékjogot kérni.

Iliaszt és Ahmedet az elsők között zárták a tranzitzónába, ahol egy

13 négyzetméteres, 5 ágyas konténerben helyezték el őket.

Már érkezésük napján elutasították a menedékkérelmüket, ami ellen a Helsinki Bizottság ügyvédei segítségével fellebbeztek.

Ezt a bíróságon elutasították, és végül 2015. október 8-án visszaküldték őket Szerbiába. A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy Szerbiából nem lehet elmenekülni, mert az biztonságos ország.

Hogy Szerbia biztonságos ország, azt onnan lehet tudni, hogy a magyar kormány határozatot hozott ennek kimondásáról.

A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a genfi menekültügyi egyezménnyel és az EU 2013-as menekültügyi irányelvével is szembe ment, hogy a magyar hatóságok érdemben nem vizsgálták személyre szabva a két menekült kérelmét, illetve az is, hogy a tranzitzónában őrizetben tartották őket, és hogy automatikusan mondták ki, Szerbia biztonságos a számukra.

Erre nemzetközi szabályok szerint csak különleges esetben lett volna lehetőség, ha valamilyen kockázatot jelentettek volna.

A bíróság 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg mindkét menekültnek.